Egy különleges anyag kifejlesztésébe kezdtek az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA marylandi kutatói. A tudósok egy, a feketénél is feketébb anyag előállításán dolgoznak: a nanotechnológiai eljárás során olyan szénalapú nanocsövekből álló fedőanyagot kívánnak létrehozni, amely a beérkező fény mintegy 99,5 százalékát elnyeli.
A fejlesztés lényege, hogy az úgynevezett kóbor fény ellehetetleníti a precíz fénymérést, a szuperfekete anyag segítségével pedig kizárólag a mérési célpontra fókuszálhatnak a szakemberek.
Az eddigi legfeketébb anyag a kutatók szerint számos olyan tudományos eljárás, így például az eddig a nagy „fényzaj” miatt nem látott asztronómiai objektumok megfigyelése során is hasznosítható.
Az eddigi legsötétebb fekete borítást alkotó nanocsövek átmérője mintegy tízezerszer kisebb az emberi haj átmérőjénél.
A nanocsövek elsősorban speciális elektromos tulajdonságaik, valamint egyedülálló szilárdságuk miatt kedveltek a kutatók körében. A NASA elsősorban azért érdekelt a technológia felhasználásában, mert a nanocsövek segítségével az eddigiekhez képest könnyen lefojthatók azok a kóbor fények, amelyek mindeddig megtévesztették a mérőműszereket és ezért téves mérési eredményekhez vezettek.
A technológia szuperabszorciós képességei komoly előrelépést jelentenek – állítja Leroy Sparr, az ORCA (Ocean Radiometer for Carbon Assessment) mérnöke. A NASA mérnökeinek megoldása szerint a nanocsöveket párhuzamosan, szorosan egymás mellett helyezik el, a köztük lévő szűk rések pedig a beérkező fény mintegy 99,5 százalékát elnyelik. Vagyis, a fotonok a carbon-nanocsőről olyan kis mértékben verődnek csak vissza, hogy szinte teljes egészében kiküszöböli az interferencia jelenségét, a tudósok pedig valóban reális mérési eredményeket kaphatnak a megfigyelt tárgyakról, jelenségekről, vagyis a fényforrásokról. Sparr szerint a nanocső-borítás mintegy tízszer hatékonyabb megoldást jelent, mint az eddig használt, egyszerű fekete festékek.
Forrás: R&D Magazine